Kórus-színházi workshop Nagy Idával és Ilyés Lénárddal

A tréningről

Lehet valami egyszerre kórus és színház? Hát persze! Kalandozz velünk a csoportos színészmesterség gyakorlatok és a közösségi ének birodalmába, ahol megtapasztalhatod, hogyan feszítheti szét a kórusmunka a hagyományos történetmesélés kereteit. A workshopon élményeket, találkozásokat és nem utolsó sorban olyan gyakorlatokat kapsz majd, amiket használhatsz bármilyen csapatmunkában, illetve magadra is jobban ráláthatsz, hogy hogyan működsz, mint csapattag. A 4 nap tematikája két alkotói életút tapasztalatainak találkozása. Nagy Ida énekes, a Csíkszerda kórus egyik karvezetője és Ilyés Lénárd színész, drámatanár és a Traktor Works fesztivál alapítója első közös tréningje lesz ez, crossover technikákkal és rengeteg meglepetéssel. Nagy Ida:
A hangod teljesen egyéni, a legbensőbb lényed egyik megnyilvánulása. Ha ezen dolgozol, magadon dolgozol. Ha pedig beleszövöd a közös munkába, azzal valami teljesen egyedit, megismételhetetlent és nagyon mélyről fakadót adsz a közösségnek, és erre a többiek is rezonálnak. Egész más dimenziói nyílnak meg a zenének, mikor többen éneklünk együtt – olyasmi születik, amit egyedül sosem hozhatnál létre. Ahogy neked is saját hangod van, egy-egy térnek is speciális és csak rá jellemző a hangzástere. Miközben megtanulunk a saját hangunkra, hangképzésünkre, hangzó terünkre – testünkre – egyre jobban odafigyelni, azzal is kísérletezünk, hogyan viszonyul mindez a minket körülvevő térhez, vagyis hogyan léphetünk egyre tudatosabb interakcióba egymással és környezetünkkel, ha ehhez zenei eszközök is a rendelkezésünkre állnak.

Ilyés Lénárd:
A közösen megformált csoportos művészeti munka már az első embertörzsek rítusaiban is megjelent. Úgy hiszem, hogy a tűz körüli közös táncok és énekek adták meg a hordák kollektív identitását és ez határozta meg őket, mint ember. A rítusok során egyfajta, felettük álló identitás körvonalazódhatott, olyasmi, amiért érdemes volt dolgozni, amiért érdemes volt a napi megélhetésen túl újfajta küzdelmekbe is belefogni, kockáztatni. Az emberi faj a történelem hajnalán a rítusok miatt válhatott közösségé és a rítus vezethette ki az embert, mint élőlényt az állatok közül.

Hiszem, hogy a színészi jelenlét megértésében sokat segíthet, ha 7 alkotóelemre osztjuk a színpadi létezést: test, hang, tér, idő, csoport, dramaturgia, jelenlét. Ebben a 4 napban a csoportra és a hangra szeretnénk elsősorban fókuszálni. Ahhoz azonban, hogy ezekben elmélyüljünk, szükséges lesz elővennünk pár a testre, a térre és az időre koncentráló gyakorlatot is. A cél pedig: egy jófajta kollektív jelenlét.

Az alkotókról bővebben:

Ilyés Lénárd

a Traktor Works Színházi Tréningfesztivál egyik alapítója 2006-ban végzett az SZTE BTK magyar tanár szakán, illetve a Szegedi Nemzeti Színház stúdiójában. Azóta szabadúszó színészként, és trénerként dolgozik, játszott pár kőszínházban (pl. Budaörsi Játékszín, Karinthy Színház, Szegedi Nemzeti Színház), jó néhány független színházban (pl. Teatr Novogo Fronta Prága, Andaxínház, GoBe Dance Company, Utca-Szak, Radikális Szabadidő Színház, Ködszurkálók), és vezeti saját, stúdiószínházi produkciókra épülő produkciós műhelyét, az Amargant Színházi Műhelyt. Intenzív tréningeket tart szerte az országban, illetve drámát és magyar irodalmat tanít a Solymári Fészek Waldorf Gimnáziumban.

Az Amargant Színházi Műhelyről bővebben »

Lénárd gyakran dolgozik együtt korábbi tréningjei résztvevőivel. Tavaly Alonso Alegria-Kötélen a Niagara felett című darabját vitte színre egyik korábbi tanítványával, Kozma Zsófiával, idén soron következő ilyen rendezése pedig William Shakespeare Vihar című előadása, ami a tavalyi tréningrésztvevői segítségével egyfajta erdei színházi kísérletként funkcionál majd Bernecebaráti mellett a Börzsönyben.

A tréningek anyagát főleg a következő alkotókkal végzett korábbi közös munkák inspirálják: Formanek Csaba (Radikális Szabadidő Színház); Csetneki Gábor (Szárnyak Színháza); Oleg Zsukovszkij (La Puskin Theater); Kocsis László Szúnyog (Mozgásimprovizációs Műhely); Quinn Bauriedel (Bohóc workshop); Grotowski Institute (Intenzív workshop); Butoh műhelyek (Akira Kasai, Yumiko Yoshioka, Ko Murobushi); Martin Baker, Szalay László, Varga Szemes László (Bothmer-gimnasztika)

Nagy Ida

a Csíkszerda kóruscsalád karvezetőjeként a közösségi alkotás és a kórusimprovizáció egyik legizgalmasabb hazai műhelyében tevékenykedik. Székesfehérváron kezdte zenei képzését, majd Budapesten 2004-től kezdve Lax Éva énekműhelyében sajátította el a régizenei, valamint a bel canto hangképzés legfontosabb technikáit. 2017-től Christiaan Boele holland zenepedagógus és énektanár mesterkurzusain a Werbeck-féle gyógyító hangképzési iskola fogásait tanulmányozta. A Tóth Árpád által alapított Csíkszerda csapatában a 2017/2018-as évadban kapott először kórusvezetői szerepet; ebből az időszakból alkotóként jegyzi a Judit és a Kékszakállú című kórusimprovizációs előadást. Kezdettől fogva szervezője a Kórusok Éjszakája fesztiválnak, ami a budapesti Palotanegyedben immár hatodik éve az éneklés és a közös alkotás egynapos ünnepe, és „a mindenféle budapesti dolgok éjszakái közül” állítólag a legjobb.

A kórusimprovizáció eszköztárát használva alkotott már kiállításmegnyitóra, drámaelőadásokra és konferenciákra is zenei betéteket. Ilyés Lénárddal az Okuláré Projekt 4., Szerelemtelen című részében dolgozott együtt 2014 őszén. Újabban felnőttképzési programokba építve kísérletezik a közös éneklés csoportkohéziós, összehangolódást segítő erejével. Az elmúlt több mint 15 év során nemcsak szólóénekesként, hanem amatőr és professzionális kórusok tagjaként is nagy színpadi rutinra tett szert, aminek a megélését éppolyan fontosnak tartja, mint a továbbadását. Számára az éneklés nem csupán művészet, inkább létforma, és örül, ha ehhez az érzéshez minél több embert hozzásegíthet.